2024.03.29

Lefegyverzett Ágyúsok
2003. Szept. 28. 17:59

Az elmúlt hétvégén munkahelyi kötelezettségem miatt elmaradt az Arsenal-Inter mérkőzés értékelése, ezért némi késéssel ugyan, de igyekszem pótolni a hiányosságomat. A meccs konkrét történéseivel nem igazán szeretnék foglalkozni, hiszen mindenki látta a 90 percet. Inkább a csapatjátékot, Cúper taktikáját, és az egyéni produkciókat venném bonckés alá. No meg, kissé gonosz módon a rúgott gólok mikéntjét...

Sokan temették - temettük - a fiúkat, mert a Siena ellen mutatott (főleg második félidei) játék alapján féltettük őket a világ egyik legjobb csapatának otthonában. Tetézte a gondjainkat, hogy Cúper nem számíthatott Bobo Vierire, és a három balhátvéd egyikére sem. Ez utóbbi miatt aggódtunk a legkevésbé, hiszen Cordoba nem egyszer helytállt már ezen a számára kissé idegen poszton. Annál kevésbé bíztunk viszont a csatársor várható produkciójában, mondván, hogy a pár napja a csapattal edző, a Siena ellen harmatos teljesítményt nyújtó Cruz, és a nemzetközi szinten finoman szólva rutintalannak számító Martins nem sok eséllyel lép majd fel a Campbell-vezette Arsenal-retesszel szemben.

A védelem tehát gyakorlatilag a legjobb összeállításában futott ki a gyepre, a középpályán végre először kezdett egyszerre a két vadiúj szélső, míg elöl a mostanában divatos erőcsatár-kiscsatár felállás volt érvényben. Az első percekben Cúper előzetes nyilatkozatainak eleget téve az Inter átengedte a területet az Arsenalnak, s bizony úgy 15 percig nem nagyon is tudták a tartani a kék-feketék a labdát. Szerencsénkre mindössze egy komoly helyzete akadt az Ágyúsoknak Ljungberg révén, a svéd azonban hibázott. Némileg váratlanul, tudatosnak szerintem nem mondható akcióból(egy bedobást követően...) Cruz egy szép, ugyanakkor szerencsés góllal vezetéshez juttatta a csapatot. Még fel sem ocsúdtunk, mikor Andy Van der Meyde egy káprázatos kapáslövéssel megduplázta az előnyt. Külön öröm, hogy az assziszt a másik új fiú, Kily González nevéhez fűződött.(Ismét szőrös szívű leszek: Toldo kirúgásából indult az egész...). Henry tizenegyésének kivédésével folytatódott az álom, majd Martins egy saját térfélen csúnyán eladott labdát követően(...) már 0-3 -ra alakította az állást. Nem akartam hinni a szememnek: az Inter 41 perc után három fával vezet az angol bajnokság egyik legjobbja, a világsztárokkal teletűzdelt Arsenal ellen! Ha valaki ezt mondja nekem mondjuk a Siena-meccs összefoglalójának megtekintése után, hát, az illetőhöz alighanem mentőt hívok...

Az álom végül is valósággá vált, mert a második játékrészt is az Inter uralta, bár azért akadtak lehetőségei a hazaiaknak, gondoljunk csak Wiltord óriási ziccerére. Ekkor már az eredmény tartására rendezkedett be a nerazzurri gárda, s rendkívül nyugodtan játszva várt a becsületből továbbra is mindent beleadó Arsenal kinyílására. Ez többször bekövetkezett, ám Martins nem tuta gólra váltani ígéretesnek induló lehetőségeit.
Érdekesség, hogy Cúper mester visszatért az első idényében látott ˝eredménytartó˝ cseréjére, azaz: a jobb oldali támadó középpályás (akkor Conceicao, most Van der Meyde) helyére védőt hozott be(akkor Vivast, most Helveget), s Javier Zanettit egy sorral feljebb tolta. Szintén a biztonságot sugallta az Emre-Lamouchi csere, hiszen a kis török tűzgolyó feltűnően sok labdát szórt el, lehozatala ezért úgy érzem jogos volt. A végén Kallon egy mintaszerű kontrából majdnem megsemmisítővé tette a különbséget, de nagy helyzetben a kapufát találta el. Sebaj, ez legyen a legkevesebb...

Még pár mondatban a játékosokat is értékelném:

Toldo - A 11-est nagyon fontos pillanatban fogta meg, ezen kívül két nagy védése volt, amivel döntő érdemeket szerzett a győzelemben. J.Zanetti - Ismét magabiztos, csupaszív játékot láthattunk tőle, a támadásoknál is besegített Van der Meydének. A végén elszaladt vele a ló, amikor rá nem jellemző módon, kissé nagyképűen kötényt akart adni az egyik Arsenal-játékosnak, ami nem sikerült, s az Ágyúsok ebből kontrát vezethettek. Cannavaro - Az első félidőben észrevétlenül, de hibátlanul játszott, Henyrt gond nélkül semlegesítette. A második 45 percben egy látványos hibája akadt mindössze. Materazzi - A Mátrix ezen a meccsen is igazolta, hogy Ő a legjobb formában lévő olasz védő, hibátlanul, sportszerűen küzdött. Cordoba - Lassan megszokja a szélsőhátvéd posztot, a támadásokat is egyre jobban segíti. Ljungbergnek momentumai sem nagyon voltak mellette. Van der Meyde - Megmutatta, milyen az igazi szélsőjáték, támadásban és védekezésben egyaránt klasszis teljesítményt produkált. A gólja pedig csodálatos volt. C.Zanetti - Iszonyú sokat futott, szerelt, ütközött, a labdái többségében emberhez mentek, Vieirával sikeresen felvetette a küzdelmet. Emre - Szokásával ellentétben jó pár labdát elszórt, igaz, a gólpassza feledteti ezeket a hibákat. Rengeteget futott, próbálta összefogni a csapatot. Kily González - Mindössze fél órányi játékidővel a háta mögött először kezdett az Interben, ehhez képest nem látszott rajta, hogy beilleszkedési gondjai lennének. Főleg védekezése érdemel említést, no meg a gólpassza és nyugodt, tiszta játéka. Cruz - A semmiből rúgott egy szép gólt, ezen kívül egy veszélyes szabadrúgás fűződött a nevéhez. A labda megtartásában és annak megjátszásában felemás mérleget mutatott fel. Martins - Szédületes gyorsaságát ismét megcsodálhattuk, valószínűleg, ha Touré helyett Keown játszott volna, nem csak egyszer kerül fel a neve az eredményjelző táblára...

Helveg - Semmi kockázat, magabiztos védőmunka. Lamouchi - Ő is a rutint képviselte, volt egy szép lövése. Kallon - Kis szerencsével gólt lőhetett volna.

Legutóbbi mérkőzés
Következő mérkőzések
Serie A Tabella
BL csoportkör
Serie A Góllövőlista
Ki olvas minket

Oldalainkat 46 vendég és 0 tag böngészi

Hirdetés