NYERS ISTVÁN INTER KLUB

ALAPSZABÁLY
(Nem lett elfogadva és a bíróságon bejegyezve végül)

I.

Általános rendelkezések

Az egyesület neve:
Nyers István Inter Klub

Az egyesület székhelye az alapítás időpontjában:
Csorna Városi Művelődési Központ
9300 Csorna, Szent István tér 32.

Az egyesület adószáma:
Később kerül megállapításra.

Az egyesület bankszámlaszáma:
Később kerül megállapításra.

Az egyesület működési területe:
Magyarország

Az alapítás éve:
2003

Az egyesület jogi személy, minősítését a bírósági nyilvántartásba vétellel szerzi meg.

Az egyesület politikai tevékenységet nem folytat, pártoktól független, azoktól támogatást nem fogad el, a pártoknak anyagi támogatást nem nyújt.

Az egyesület vállalkozói tevékenységet nem folytat. Az egyesület vagyona a tagjai által befizetett tagdíjakból, valamint a támogatók felajánlásaiból és hozzájárulásaiból képződik.

Az egyesület befektetési tevékenységet nem folytat.

II.

Az egyesület célja és feladatai

Az egyesület célja:

Az egyesület célja, hogy egy egységes csoportba tömörítse az Internazionale Milano Football Club, röviden Inter magyarországi szurkolóit.

Az egyesület együttműködik minden olyan hazai és külföldi egyesülettel, állami, önkormányzati, gazdálkodó és társadalmi szervezettel, természetes személlyel, amelyek (akik) segítik céljai megvalósítását.

Az egyesület feladatai:

a/ a magyar Inter szurkolók minél jobb informálása,

b/ számukra összejövetelek tartása,

c/ mérkőzésekre való közös kiutazások szervezése,

d/ az olasz INTER FUTURA - CENTRO COORDINAMENTO INTER CLUB-hoz való csatlakozás,

e/ a tagok részére magazinok, apróbb ajándéktárgyak, videó kazetták, esetleg eredeti mezek stb. közös rendelése, beszerzése kedvezményes formában.

III.

A tagsági viszony

Az egyesület tagjai:

Az egyesület tagja lehet minden természetes személy, feltéve hogy az egyesület Alapszabályát magára nézve kötelezőnek ismeri el és a tagdíjat megfizeti.

Az egyesület tagjai minden esetben rendes tagok. Az egyesületnek pártoló tagja nincs.

A tagsági viszony keletkezése és megszűnése:

Az egyesületi tagsági jogviszony felvétellel jön létre. A belépési szándékot a belépőnek írásbeli nyilatkozattal kell megerősítnie.

Az egyesületbe való belépés, illetőleg kilépés önkéntes.

A tagfelvétel kérdésében az egyesület elnöksége határoz.

Az egyesületi tagság megszűnik: kilépéssel, kizárással vagy elhalálozással.

Kilépéssel szűnik meg a tagság, ha a tag írásban kéri az elnökségtől tagságának megszűntetését.

Kizárással szűnik meg a tagság, ha az elnökség a tag egyesületi tagságát 2/3-os többséggel elfogadott határozattal megszünteti. Az elnökség a megszüntető határozatát minden esetben köteles megindokolni.

A felvételt megtagadó és a kizáró határozat ellen az egyesület közgyűléséhez lehet fellebbezni, amely a fellebbezést a következő rendes közgyűlésen tárgyalni köteles.

Az egyesület tagjai a közgyűlés által meghatározott mértékű tagdíjat fizetnek.

IV.

Az egyesület tagjainak jogai és kötelezettségei:

Az egyesület tagjainak jogai:

a/ részt vehet az egyesület tevékenységében és rendezvényein,

b/ választhat és választható az egyesület szerveibe,

c/ véleményt nyilváníthat, javaslatot tehet az egyesületet érintő bármely kérdésben,

d/ kezdeményezheti az egyesület jogszabályba ütköző határozatainak megsemmisítését,

e/ részesülhet az egyesület által nyújtott kedvezményekben,

f/ a közgyűlésen szavazati joggal rendelkezik,

g/ betekinthet az egyesület irataiba.

Az egyesület tagjainak kötelezettségei:

a/ az Alapszabály rendelkezéseinek betartása, a határozatok végrehajtása,

b/ tagsági díj megfizetése,

c/ személyes közreműködés az egyesület feladatainak ellátásában, a közgyűlés, illetve az elnökség határozatainak megfelelően.

V.

Az egyesület szervezete

Az egyesület szervei:

– az egyesület közgyűlése

– az egyesület elnöksége

– az egyesület ellenőrző bizottsága

VI.

Az egyesület közgyűlése

A közgyűlés az egyesület legfőbb szerve. Az ülések fő szabály szerint nyilvánosak. Zárt ülés elrendelését kérheti az elnök, vagy bármely tag az ok, és a cél pontos megjelölésével.

Az egyesület közgyűlését legalább évente egyszer össze kell hívni. A közgyűlés időpontját az elnökségnek legalább 30 nappal korábban meg kell állapítani, és annak helyéről, időpontjáról, tervezett napirendjéről és a beterjesztett javaslatokról a tagokat legalább 15 nappal a közgyűlés előtt írásban értesíteni kell. A meghívók kiküldéséért a titkár a felelős.

A közgyűlés határozatképessége:

A közgyűlésen minden tag egy szavazattal rendelkezik.

A közgyűlés határozatképes, ha a szavazásra jogosultak több mint fele jelen van. A határozathozatalhoz egyszerű szótöbbség szükséges. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

Ha a közgyűlés nem határozatképes, az ismételten összehívott közgyűlés – az eredeti napirendben felvett kérdésekben – a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes.

A közgyűlés napirendje:

A közgyűlés napirendjét az egyesület elnöksége állapítja meg és terjeszti elő.

Az egyesület közgyűlésének az alábbi napirendeket kötelezően tartalmaznia kell:

a/ az egyesület tevékenységéről szóló beszámoló jóváhagyása,

b/ az egyesület éves költségvetésének megállapítása,

c/ az egyesület tagjai által beterjesztett javaslatok.

A c/ pontban említett javaslatokat abban az esetben lehet napirendre tűzni, ha azokat a közgyűlés időpontja előtt három héttel benyújtották az elnökséghez. Az e határidő után vagy a közgyűlésen beterjesztett javaslatok abban az esetben tárgyalhatók, ha azt a jelenlévők egyhangúlag elfogadják.

A közgyűlés hatásköre:

A közgyűlés az egyesületet érintő minden kérdésben dönthet.

A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

a/ az Alapszabály megállapítása és módosítása,

b/ nemzetközi szervezetbe való be- és kilépés elhatározása,

c/ az egyesület más egyesülettel való egyesülésének, szétválásának, valamint feloszlásának kimondása,

d/ az egyesület elnökségének, ellenőrző bizottságának, tisztségviselőinek megválasztása,

e/ a tagfelvétel, valamint a kizárás kérdésében hozott határozat elleni jogorvoslati kérelem elbírálása,

f/ az egyesület éves beszámolójának jóváhagyása,

g/ az elnökség beszámolójának elfogadása,

h/ az egyesület éves költségvetésének jóváhagyása.

A közgyűlés határozathozatala:

A közgyűlés határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza.

Kivételes esetekben, személyi kérdésekben az elnök, vagy a tagok javaslatára határozatait a közgyűlés titkos szavazással is meghozhatja.

Az éves beszámolót a tagok 2/3-os többséggel fogadják el.

Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

A közgyűlésnek a határozatait írásba kell foglalni és hitelesíteni kell.

A közgyűlés határozatairól a titkár nyilvántartást vezet.

A nyilvántartásnak tartalmaznia kell:

– a döntések vázlatos tartalmát,

– a döntések időpontját,

– a döntések hatályát,

– a döntést támogatók és ellenzők arányát.

A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a közgyűlésen megválasztott két tag hitelesít. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a lényeges észrevételeket, javaslatokat, valamint a hozott határozatokat.

A közgyűlés nyilvános, kivételt képezhet a személyi kérdések eldöntése.

Az egyesület mind a határozatokba, mind pedig az egyéb iratokba való betekintés lehetőségét biztosítja. Az igények kielégítéséért az egyesület titkára a felelős.

Az egyesület határozatait az egyesület titkára tartja nyilván és őrzi.

A közgyűlés döntéseit nyilvánosan kihirdetik. A jelen nem lévő tagokkal a közgyűlés döntéseit írásban közli az elnökség.

A tisztségviselők megválasztása:

A közgyűlés hatáskörébe tartozó tisztségviselők:

a/ az elnök,

b/ az elnökhelyettes (alelnök),

c/ a titkár,

d/ a gazdasági vezető (pénztáros),

e/ az elnökségi tag,

f/ az ellenőrző bizottság elnöke,

g/ az ellenőrző bizottság két tagja.

A tisztségviselők személyére bármely tag javaslatot tehet a közgyűlésen.

Megválasztottnak az a tisztségviselő tekinthető, aki a közgyűlésen jelenlevő, szavazati joggal rendelkező tagok több mint 50%-ának szavazatát kapta. Ha több jelölt esetén az első választási fordulóban egyik jelölt sem kapta meg a megválasztáshoz szükséges szavazatot, újabb szavazási fordulót kell tartani. Az új szavazási fordulóban – kettőnél több jelölt esetén – a legkevesebb szavazatot kapott jelölt nem vesz részt. A szavazást így legfeljebb háromszor lehet megismételni. Eredménytelenség esetén a teljes választási eljárást újabb közgyűlésen kell lefolytatni.

VII.

Az egyesület rendkívüli közgyűlése

Rendkívüli közgyűlést kell összehívni:

a/ az egyesület elnökségének többségi határozata alapján,

b/ az elnökségi tagság bárminemű megszűnése esetén,

c/ az ellenőrző bizottság elnöki tisztség megüresedése esetén.

d/ ha az egyesület tagjainak egyharmada ok és cél megjelölésével írásban kéri,

e/ ha a bíróság elrendeli,

A rendkívüli közgyűlésre egyebekben az egyesület közgyűlésére vonatkozó szabályok az irányadók.

VIII.

Az egyesület elnöksége

Az egyesület tevékenységét két közgyűlés közötti időszakban az egyesület 5 tagú elnöksége irányítja. Az elnökség az egyesület működését érintő valamennyi kérdésben döntésre jogosult szerv, kivéve azokat az ügyeket, amelyek a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartoznak.

Az elnökség feladatai és hatásköre:

a/ az egyesület közgyűlésének az összehívása,

b/ az egyesület törvényes és alapszabályszerű működésének biztosítása,

c/ gondoskodás a közgyűlési határozatok végrehajtásáról,

d/ az egyesület nemzetközi kapcsolatainak szervezése,

e/ az éves költségvetés és beszámoló előkészítése,

f/ a tagfelvételi kérelmek elbírálása,

g/ a tagság kizárással való megszüntetése.

Az elnökség – megfelelő fedezet birtokában – dönt a rendkívüli, a költségvetésben nem szereplő, valamint az előirányzatot meghaladó kiadásokról. Előirányzat felhasználási jogkörben dönt a költségvetési előirányzatok évközi módosításáról, átcsoportosításáról.

Az elnökség tagjai:

Az elnökség létszáma 5 fő, összetétele: elnök, elnökhelyettes (alelnök), titkár, gazdasági vezető (pénztáros), tag.

Az elnökségnek csak az egyesületben tagsággal rendelkező személy lehet tagja.

Az elnökségnek csak olyan nagykorú magyar állampolgár lehet a tagja, aki nincs eltiltva a közügyek gyakorlásától.

Az elnökség tagjai tisztségüket társadalmi megbízatásként látják el.

Az elnökség tagjainak megválasztása, az elnökségi tagság megszűnése:

Az egyesület tisztségviselőit a közgyűlés négy évre választja.

Az elnökség tagjai tisztségükben újraválaszthatók.

Az elnökségi tagság megszűnik:

a/ a mandátum lejártával,

b/ felmentéssel,

c/ felmondással,

d/ elhalálozással.

Felmentéssel szűnik meg az elnökségi tagság abban az esetben, ha a közgyűlés 2/3-os többséggel erről dönt. Felmondással szűnik meg az elnökségi tagság abban az esetben, ha az elnökségi tag írásban bejelenti ezt az elnökségnek. Az elnökségi tagság bárminemű megszűnése esetén rendkívüli közgyűlés összehívása szükséges, amely az új elnökségi tagot megválasztja.

Az elnökség működése:

Az elnökség maga állapítja meg munkatervét és ügyrendjét.

Az elnökség az ügyrendben meghatározott időszakonként ülésezik. Rendkívüli ülést kell összehívni, ha azt az elnök, az alelnök vagy legalább két elnökségi tag az ok és a cél megjelölésével írásban indítványozza.

Az elnökség ülései nyilvánosak, azokon az elnökség tagjain kívül bárki részt vehet.

Az elnökség üléseiről jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az ülésen elhangzott lényeges észrevételeket és javaslatokat, valamint a hozott határozatokat. A hozott határozatokról az érintett szerveket és személyeket a jegyzőkönyvi kivonat megküldésével értesíteni kell.

Lényegesnek minősül az észrevétel és javaslat, melyet az elnökség annak ítél, vagy amelynek a jegyzőkönyvbe foglalását az észrevételt vagy javaslatot tevő kéri.

Az elnökség ülését az elnök megbízása alapján a titkár hívja össze. Az ülés helyéről, időpontjáról és a megtárgyalandó napirendekről legalább egy héttel korábban írásban értesíteni kell az elnökség tagjait és a meghívottakat. Halaszthatatlanul sürgős esetben az elnök rövidebb határidőt is megállapíthat.

Az elnökség a szavazásra jogosultak több mint felének jelenléte esetén határozatképes. A határozatképtelenség miatt elmulasztott elnökségi ülést 15 napon belül ismételten össze kell hívni. Az ismételten összehívott elnökségi ülés – az eredeti napirendben felvett kérdésekben – a jelenlévők számára tekintet nélkül határozatképes.

Az elnökség határozatait általában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

IX.

Az egyesület tisztségviselői

Az egyesület elnöke:

Az egyesület legfőbb tisztségviselője az egyesület elnöke. Az elnök az elnökség közreműködésével irányítja, vezeti és kifelé, harmadik személyek és szervezetek irányában képviseli az egyesületet.

Az elnök feladatai és hatásköre:

a/ az egyesület törvényes és szabályszerű működésének biztosítása,

b/ az egyesület képviselete

c/ az Alapszabály és egyéb szabályzatok, valamint a közgyűlési határozatok végrehajtásának szervezése és ellenőrzése,

d/ az egyesület munkájának figyelemmel kísérése, a tagok tevékenységének koordinálása,

e/ az aláírási és utalványozási jogkör gyakorlása,

f/ az elnökségi ülések összehívása,

g/ döntési jogkör gyakorlása mindazokban az ügyekben, amelyek nem tartoznak a közgyűlés, az elnökség, illetőleg az egyesület egyéb szervének kizárólagos hatáskörében.

Az elnökhelyettes (alelnök):

Az elnököt távolléte vagy akadályoztatása esetén az elnökhelyettes (alelnök) helyettesíti. Ebben az esetben jogai és kötelezettségei megegyeznek az elnökével.

A titkár hatásköre és feladatai:

a/ a közgyűlések összehívásának lebonyolítása,

b/ az elnökségi ülések összehívásának lebonyolítása,

c/ a közgyűlési határozatok nyilvántartása, nyilvánosságának biztosítása,

d/ az elnökségi határozatok nyilvántartása, nyilvánosságának biztosítása.

A gazdasági vezető (pénztáros) hatásköre és feladatai:

a/ intézi az egyesület gazdasági ügyeit,

b/ felelős a pénzügyi-gazdasági jogszabályok betartásáért,

c/ közreműködik az egyesület költségvetésének, a közgyűlés elé terjesztett éves beszámolónak az elkészítésében,

d/ az egyesületekre vonatkozó jogszabályoknak megfelelően végzi, illetve irányítja az egyesület számviteli tevékenységét, elkészíti az év végi beszámolót.

X.

Az egyesület ellenőrző bizottsága

Az egyesület törvényeknek és az Alapszabálynak megfelelő működését, gazdálkodását a 4 évre választott, elnökből és két tagból álló, a közgyűlésnek felelős ellenőrző bizottság felügyeli.

Az ellenőrző bizottság elnökét és tagjait a közgyűlés választja. Működésének részletes szabályait az ellenőrző bizottság ügyrendjében maga állapítja meg.

Az ellenőrző bizottság:

a/ ellenőrzi az egyesület működését és gazdálkodását,

b/ a tisztségviselőktől jelentést, tájékoztatást, felvilágosítást kérhet,

c/ az egyesület irataiba, könyveibe betekinthet,

d/ az egyesület vezető szerveinek ülésén tanácskozási joggal részt vehet,

e/ köteles az intézkedésre jogosult vezető szervet tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy

– a működés során jogszabályt sértettek, vagy jogszabályt sértő esemény vagy mulasztás történt,

– a vezető tisztségviselők felelősségét megállapító tény merült fel.

Az egyesület vezető szervét ilyen esetben harminc napon belül össze kell hívni. Ha a kötelezett szerv a szükséges intézkedést nem teszi meg, az ellenőrző bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.

XI.

Az egyesület gazdálkodása és vagyona

Az egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik.

Az egyesület működéséhez szükséges bevételek az alábbiakból tevődnek össze:

a/ tagsági díj,

b/ természetes és jogi személyek hozzájárulásai,

c/ egyéb bevételek

Az egyesület bevételeivel önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját vagyonával felel. Az egyesületnek ingó és ingatlan vagyona lehet, amellyel a jogszabályok keretei között önállóan rendelkezik. Az egyesület tagjai az egyesület tartozásaiért – a befizetett tagdíjon túlmenően – saját vagyonukkal nem felelnek.

Az egyesület gazdálkodását a társadalmi szervezetek gazdálkodási tevékenységéről szóló jogszabály alapján végzi.

Az egyesület bankszámlája felett rendelkezni jogosultak a mindenkori gazdasági vezető (pénztáros) és az egyesület elnöke.

XII.

Az egyesület megszűnése

Megszűnik az egyesület, ha:

a/ feloszlását a közgyűlés kétharmados szótöbbséggel kimondja,

b/ másik egyesülettel egyesül, vagy kettéválik,

c/ a bíróság feloszlatja,

d/ a bíróság a megszűnését megállapítja.

Az egyesület megszűnése esetén az egyesület vagyonáról a közgyűlés, vagy a közgyűlés megbízásából működő felszámoló rendelkezik.

XIII.

Záró rendelkezések

Az egyesület a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság által történő nyilvántartásba vételével válik jogi személlyé.

Jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdések tekintetében a Polgári Törvénykönyv, az egyesülési jogról szóló 1989. évi XX. Tv., valamint az egyéb jogszabályok rendelkezései az irányadóak.

Az egyesület megalakulását a www.internazionale.hu internetes oldalon közzéteszi.

Záradék

Jelen Alapszabályt az egyesület 2003. május hó 17-i alapító közgyűlésén elfogadta.

Csorna, 2003 május hó 17.

………………………… ……….…………………………..

az egyesület elnöke a közgyűlés levezető elnöke